A MAGYAR NŐNAP: GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY ÜNNEPE

Ha a nőnapról esik szó Magyarországon, tízből kilenc ember a március 8-át jelöli meg. Ekkor tartják ugyanis a nemzetközi nőnapot, ami egyértelműen politikai ünnep.
Évenkénti megtartásáról határozott a II. Kommunista Internacionálé, ami a nemzetközi szocializmus ügyét szolgáló szervezet volt, 1889-ben alapították szocialista- és munkáspártok. A nemzetközi nőnapot Clara Zetkin - német baloldali szocialista és feminista személyiség - kezdeményezte. Volt hová visszanyúlniuk, hiszen az Egyesült Államokban, a XIX. század végén indult el egy mozgalom a női egyenjogúságért. Az ötlet ehhez kötődik.
A március 8-i dátum viszont arra a nőtüntetésre emlékeztet, amelyre 1917-ben, ezen a napon került sor Oroszországban. Az asszonyok kenyeret, békét követeltek, valamint férjeik hazahozatalát a frontról.
A nemzetközi nőnap magyarországi ünneplését 1948-ban Rákosi Mátyás rendelte el, s valljuk be, a kommunista diktátor elérte a célját, még harminc évvel a rendszerváltás után is a március 8-i dátum él a köztudatban.

Pedig van nekünk egy saját nőnapunk is! A régi magyar néphagyomány szerint március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján köszöntötték a gyengébbik nem képviselőit. Ez a nap egyben a nők, az anyák és a termékenység ünnepe is.
A katolikus egyház Jézus Krisztus fogantatását ünnepli március 8-án - ugyanis akkor éppen kilenc hónappal vagyunk karácsony előtt. Magyar nevét onnan kapta, hogy a fák oltását ezekben a napokban szokták elvégezni a gazdák.
Mindenki döntse el, hogy a jövőben melyik nőnapot ünnepli: a nemzetközit vagy a magyart?
Én az utóbbit választom, s ezennel tisztelettel köszöntöm a magyar anyákat és lányokat!
Nélkülük mi, férfiak csak félemberek vagyunk.

Csigás Zoltán